Sziasztok !
Az elmúlt néhány napban történt egy két dolog. A véreredményemről még mindig nincs hír...talán tovább tart elemezni vagy az orvos szimplán elfelejtett szólni,hogy kész van XD.
Talán emlékeztek,hogy említettem,hogy elutazunk a városba ahol tanulok édesapámmal elintézni egy dolgot. Illetve már csak tanultam...mert az alacsony súlyom miatt halasztanom kell egy évet. Nagyon sokáig nem akartam ebbe belemenni,de be kellett látnom,hogy nem lenne értelme ott lennem. Egyrészt igen gyorsan elkaphatnék betegségeket mondjuk egy torokfájást ami ebben a helyzetben nem lenne túl szerencsés. Mikor beértünk a városba szokásomhoz híven elkezdtem nézelődni. Gyönyörű napsütés volt, délelőtt...az emberek jöttek mentek. Iskolába, vásárolni, sétálni stb. Majd megálltunk egy piros lámpánál és megpillantottam két fiatal kb. korombeli lányt. Talán kicsit idősebbek voltak nálam de nem biztos. Jó kedélyűen beszélgettek. Látszott,hogy ( legalább is külső szemlélőként nekem úgy tűnt ), hogy egészségesek. És tudjátok mi történt? Majd nem elsírtam magam. Én nem vagyok egészséges... rengeteg hajam kihullott ( de nem zsírosodik annyira sőt... kis pozitív,hogy az is legyen benne :) ) jól kivehető a kulcscsontom, éles és hegyes a könyököm, lógnak rajtam a ruhák... Szóba sem jöhet,hogy beüljek a barátnőimmel egy kávézóba meginni egy kávét. Mikor beléptem az egyetem épületébe kezemben a mappával amiben a halasztási kérelem lapult egyszerre valóságossá vált az egész halasztás. Felmentem hát a 3.emeletre persze lifttel majd le a 2.ra mert oda kellett vinni a lapot és hála Istennek minden gyorsan és jól ment. Miután végeztem egy kicsit megálltam az épületben és körbenéztem. Te jó ég...hány vizsgát izgultam ott végig, mennyi előadást és szemináriumot hallgattam. Körül néztem még egyszer majd kilépve az ajtón még egyszer hátranéztem és elindultam apához. Nos...ennek a halasztásnak is oka van persze...és tudom,hogy helyettem senki nem fog enni, sem meggyógyulni. Viszont semmi sincs veszve :) Hiszen "csak" egy évről van szó. Nem örökre hagytam ott a sulit és a várost :). Most a tanulás helyett, a gyógyulásra, az egészségemre kell koncentráljak.
Azon gondolkozunk anyával,hogy beszerzünk egy gofrisütőt. Jó tudom,hogy kapni boltban is gofrit, de az nem ugyan olyan. Azért van összehasonlítási alapom, mert egyszer keresztanyám kölcsönadtam a gofrisütőjét. Először borzasztóan sikerült a sütés...de aztán már belejöttünk. :) Csak sajnos ugye azt a gépet vissza kellett adni. Tudjátok az a hagyományos négyzet ( vagy téglalap ? :D ) alakú forma volt. Vigyázzatok magatokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése